Csurka István Koncovszki-részleg című tévéjátékának középpontjában a Fogalomhelyesbítő és Agyrendesítő Intézet és az ott zajló élet egy kis szeletének bemutatása áll. A történet főszereplője, Fürjesy Zoltán mint riporter kerül az intézetbe. A darabban végig jelen van a kétely és a bizonytalanság: vajon szabadon távozhat-e az intézetből, vagy ő is agymosás áldozata lesz?

A tévéjáték felidézhet bennünk két hasonló regényt: George Orwelltől az 1984-et, illetve az Állatfarmot. Mindkét műben fellelhető az agymosás fogalma, csak úgy, mint a Koncovszki-részlegben. Hasonlóságok és különbségek sora tűnhet fel számunkra, amelyek e kulcsfontosságú jelenség köré rendeződnek.

Orwell egy teljesen felépített, sajátosan elképzelt utópiát tár elénk precízen kidolgozott részletekkel az 1984 c. regényében, ahol a személyi kultusz kialakításának és fenntartásának eszközeként szolgál  a manipuláció, a saját gondolatok, világmegváltó tervek agyakból való kigyomlálása, az agymosás, akár az Állatfarmban.

Csurka darabjában csak az intézetben kezeltekkel és az ott dolgozó ápolókkal találkozhatunk közelebbről, csak egy kis kitekintést nyerhetünk az épület falain kívül eső világra. Azonban ebből a kevés információból is csaknem teljes hátteret kapunk róla, igaz, nem olyan részletességgel és nem olyan pontosan, orwellien kidolgozva, sokkal inkább csak sejtéseinkre hagyatkozhatunk valamint Koncovszki néhány kétértelmű utalásából áll össze a kép.

Mindebből és abból, hogy Fürjesyt főnöke küldi nem minden ok nélkül Koncovszkihoz, arra következtethetünk, hogy egy hasonló, de talán mégsem olyan radikális (nem manipulálnak mindenkit) utópisztikus világban játszódnak az események, ahol egyszerűsíteni kívánják az emberek gondolkodásmódját, megfosztani őket egyéni, forradalmi ötleteiktől (Fürjesyt), és nem utolsó sorban büntetéseket végrehajtani a magas beosztású ámítókon, akik csábító, felelőtlen ígéretekkel kecsegtettek és hiú ábrándokba hajszolták az embereket (például a színigazgató, aki szerepeket ígért a színészeknek, új darabokat és fizetésemelést, ám természetesen ezekből semmit nem valósított meg). Orwell az egész társadalomra terjeszti ki az agymosást, a gondolatok befolyásolását, nem csak az erre ítélt és valamiben bűnösnek véltekre sújt le.

Csurka és Orwell is hatásosan fokozza a feszültséget, érezhető a nyomott, komor hangulat és egy felsőbb hatalom befolyásolásának jelenléte (1984: Nagy Testvér, Napóleon az Állatfarmban és Koncovszki Csurka színművében), amely meglehetősen bizarr és hamis biztonságérzetet kelt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.