A regény végén nyitott kérdésként lebeg, hogy mi lehet az Állatfarm sorsa a továbbiakban. Vajon meddig tud fennmaradni még ez a szilárdnak és megdönthetetlennek látszó rendszer? Van-e rá akár egy halvány reménysugár, hogy az állatok véget vessenek valahogyan a disznók diktatúrájának?

Az Állatfarm jövője kétséges, és nehezen elképzelhető. A tanyaháznál játszódó utolsó jelenetet, (amikor Rózsiék kívülről szemlélik a disznók és az emberek között zajló eseményeket) talán lehet úgy tekinteni, mint egy esetleges ellenforradalom előzménye, amikor egyszerre rádöbbennek az addig naiv, manipulatív állatok, hogy egy hazugság a zsarnokságon alapuló életük. Ám felmerül az a kérdés is, hogy ebben az esetben képesek lennének-e győzelmet aratni elnyomóik felett, vagy még jobban a viszályára fordulnának-e a dolgok.

Talán az ésszerűbb jövőkép mégis az, hogy minden marad a régiben: a disznóuralom alatt a Major prosperál, új távlatok nyílnak a földművelés és a gazdaság területén, de mindezekért keserves árat kell fizetnie a rabszolgasorba taszított, végkimerülésig dolgoztatott, teljes agymosáson átesett, sanyarú sorsú állatoknak.

A tényleges végkifejletre azonban sajnos nem kapunk választ, mindez csak a képzeletbeli jövő homályában dereng.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.